megszentségteleníthetetlenség
Hungarian
Etymology
megszentségteleníthetetlen + -ség (“-ness”, noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛksɛnt͡ʃeːktɛlɛniːthɛtɛtlɛnʃeːɡ]
- Hyphenation: meg‧szent‧ség‧te‧le‧nít‧he‧tet‧len‧ség
Noun
megszentségteleníthetetlenség (plural megszentségteleníthetetlenségek)
- the state or condition that something or someone is unable to be desecrated
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | megszentségteleníthetetlenség | megszentségteleníthetetlenségek |
| accusative | megszentségteleníthetetlenséget | megszentségteleníthetetlenségeket |
| dative | megszentségteleníthetetlenségnek | megszentségteleníthetetlenségeknek |
| instrumental | megszentségteleníthetetlenséggel | megszentségteleníthetetlenségekkel |
| causal-final | megszentségteleníthetetlenségért | megszentségteleníthetetlenségekért |
| translative | megszentségteleníthetetlenséggé | megszentségteleníthetetlenségekké |
| terminative | megszentségteleníthetetlenségig | megszentségteleníthetetlenségekig |
| essive-formal | megszentségteleníthetetlenségként | megszentségteleníthetetlenségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megszentségteleníthetetlenségben | megszentségteleníthetetlenségekben |
| superessive | megszentségteleníthetetlenségen | megszentségteleníthetetlenségeken |
| adessive | megszentségteleníthetetlenségnél | megszentségteleníthetetlenségeknél |
| illative | megszentségteleníthetetlenségbe | megszentségteleníthetetlenségekbe |
| sublative | megszentségteleníthetetlenségre | megszentségteleníthetetlenségekre |
| allative | megszentségteleníthetetlenséghez | megszentségteleníthetetlenségekhez |
| elative | megszentségteleníthetetlenségből | megszentségteleníthetetlenségekből |
| delative | megszentségteleníthetetlenségről | megszentségteleníthetetlenségekről |
| ablative | megszentségteleníthetetlenségtől | megszentségteleníthetetlenségektől |
| non-attributive possessive - singular |
megszentségteleníthetetlenségé | megszentségteleníthetetlenségeké |
| non-attributive possessive - plural |
megszentségteleníthetetlenségéi | megszentségteleníthetetlenségekéi |
| Possessive forms of megszentségteleníthetetlenség | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | megszentségteleníthetetlenségem | megszentségteleníthetetlenségeim |
| 2nd person sing. | megszentségteleníthetetlenséged | megszentségteleníthetetlenségeid |
| 3rd person sing. | megszentségteleníthetetlensége | megszentségteleníthetetlenségei |
| 1st person plural | megszentségteleníthetetlenségünk | megszentségteleníthetetlenségeink |
| 2nd person plural | megszentségteleníthetetlenségetek | megszentségteleníthetetlenségeitek |
| 3rd person plural | megszentségteleníthetetlenségük | megszentségteleníthetetlenségeik |
Derived terms
- megszentségteleníthetetlenségeskedik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.