ένσταση

Greek

Noun

ένσταση • (énstasif (plural ενστάσεις)

  1. objection
  2. (law) plea, objection

Declension

Declension of ένσταση
singular plural
nominative ένσταση (énstasi) ενστάσεις (enstáseis)
genitive ένστασης (énstasis) ενστάσεων (enstáseon)
accusative ένσταση (énstasi) ενστάσεις (enstáseis)
vocative ένσταση (énstasi) ενστάσεις (enstáseis)

Older or formal genitive singular: ενστάσεως (enstáseos)