безутішний

Ukrainian

Etymology

From без- (bez-) +‎ уті́ха (utíxa) +‎ -ний (-nyj). Compare Russian безуте́шный (bezutéšnyj), Belarusian безуце́шны (bjezucjéšny), Polish bezucieszny.

Pronunciation

  • IPA(key): [bezʊˈtʲiʃnei̯]

Adjective

безуті́шний • (bezutíšnyj) (adverb безуті́шно, abstract noun безуті́шність)

  1. disconsolate, inconsolable
    Synonym: невті́шний (nevtíšnyj)

Declension

Declension of безуті́шний (hard)
singular plural
masculine neuter feminine
nominative безуті́шний
bezutíšnyj
безуті́шне
bezutíšne
безуті́шна
bezutíšna
безуті́шні
bezutíšni
genitive безуті́шного
bezutíšnoho
безуті́шної
bezutíšnoji
безуті́шних
bezutíšnyx
dative безуті́шному
bezutíšnomu
безуті́шній
bezutíšnij
безуті́шним
bezutíšnym
accusative animate безуті́шного
bezutíšnoho
безуті́шне
bezutíšne
безуті́шну
bezutíšnu
безуті́шних
bezutíšnyx
inanimate безуті́шний
bezutíšnyj
безуті́шні
bezutíšni
instrumental безуті́шним
bezutíšnym
безуті́шною
bezutíšnoju
безуті́шними
bezutíšnymy
locative безуті́шному, безуті́шнім
bezutíšnomu, bezutíšnim
безуті́шній
bezutíšnij
безуті́шних
bezutíšnyx
vocative безуті́шний
bezutíšnyj
безуті́шне
bezutíšne
безуті́шна
bezutíšna
безуті́шні
bezutíšni

References

Further reading