Reconstruction:Proto-Samoyedic/kïrå-

This Proto-Samoyedic entry contains reconstructed terms and roots. As such, the term(s) in this entry are not directly attested, but are hypothesized to have existed based on comparative evidence.

Proto-Samoyedic

Etymology

Uncertain. Possibly borrowed from Proto-Turkic *kïr- (“to break, demolish; to scrape, shave”).

Verb

*kïrå-^[1]

to tear off, peel

Descendants

Nenets:
- Tundra Nenets: хырась (xirasʹ°)^[2]
Proto-Selkup: *ki̮rə-^[3]
- Northern Selkup: кірыӄо^[4]
- Southern Selkup:
  - Narym: кыргу́ (kyrgú)^[5]
  - Upper Ob: кэрэгу (keregu)^[6]
Kamassian: кхәрзьәт (kʰərźət)^[7]
- Koibal: кир- (kir-)^[8]
Mator: кирә- (kirə-)^[9]

References

^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
^ N. M. Tereschenko (1965) Ненецко-русский словарь, Moscow: Советская Энциклопедия, page 692
^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[1] (in Hungarian), page 23
^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 40 of 368
^ I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 67 of 240
^ G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 39 of 109
^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[2], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 29
^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[3] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 21, 74
^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[4] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 279

[1] Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.

[2] N. M. Tereschenko (1965) Ненецко-русский словарь, Moscow: Советская Энциклопедия, page 692

[3] T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[1] (in Hungarian), page 23

[4] O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 40 of 368

[5] I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 67 of 240

[6] G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 39 of 109

[7] Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[2], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 29

[8] T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[3] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 21, 74

[9] E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[4] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 279

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]