Reconstruction:Proto-Samoyedic/me

This Proto-Samoyedic entry contains reconstructed terms and roots. As such, the term(s) in this entry are not directly attested, but are hypothesized to have existed based on comparative evidence.

Proto-Samoyedic

Alternative reconstructions

*mä

Etymology

From Proto-Uralic *me.^[1]

Pronoun

*me^[2]

we

Descendants

Nganasan: мыӈ (mɨŋ) (plural), ми (mi) (dual)^[3]
Proto-Selkup: *mē^[4]
- Northern Selkup: ме̄ (mjē)^[5]
- Southern Selkup:
  - Narym: ми (mi), мі^[6]
  - Upper Ob: мээ (mee)^[7]
Kamassian: миʼ (miʔ) (plural), миште (mište) (dual)^[8]
- Koibal: ме (me)^[9]
Mator: мендӓ (mendä)^[10]

References

^ Entry #577 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
^ N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, pages 97, 101
^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[1] (in Hungarian), page 26
^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 71 of 368
^ I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 75 of 240
^ G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 49 of 109
^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[2], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 37
^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[3] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 24, 83
^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[4] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 303

[1] Entry #577 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

[2] Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.

[3] N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, pages 97, 101

[4] T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[1] (in Hungarian), page 26

[5] O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 71 of 368

[6] I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 75 of 240

[7] G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 49 of 109

[8] Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[2], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 37

[9] T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[3] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 24, 83

[10] E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[4] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 303

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]