családfő
Hungarian
Etymology
család (“family”) + fő (“head”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃɒlaːtføː]
- Hyphenation: csa‧lád‧fő
- Rhymes: -føː
Noun
családfő (plural családfők)
- head of the house, head of the family, paterfamilias
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | családfő | családfők |
| accusative | családfőt | családfőket |
| dative | családfőnek | családfőknek |
| instrumental | családfővel | családfőkkel |
| causal-final | családfőért | családfőkért |
| translative | családfővé | családfőkké |
| terminative | családfőig | családfőkig |
| essive-formal | családfőként | családfőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | családfőben | családfőkben |
| superessive | családfőn | családfőkön |
| adessive | családfőnél | családfőknél |
| illative | családfőbe | családfőkbe |
| sublative | családfőre | családfőkre |
| allative | családfőhöz | családfőkhöz |
| elative | családfőből | családfőkből |
| delative | családfőről | családfőkről |
| ablative | családfőtől | családfőktől |
| non-attributive possessive – singular |
családfőé | családfőké |
| non-attributive possessive – plural |
családfőéi | családfőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | családfőm | családfőim |
| 2nd person sing. | családfőd | családfőid |
| 3rd person sing. | családfője | családfői |
| 1st person plural | családfőnk | családfőink |
| 2nd person plural | családfőtök | családfőitek |
| 3rd person plural | családfőjük | családfőik |
Further reading
- családfő in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- családfő in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).