engedetlenség

Hungarian

Etymology

engedetlen +‎ -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛŋɡɛdɛtlɛnʃeːɡ]
  • Hyphenation: en‧ge‧det‧len‧ség

Noun

engedetlenség (plural engedetlenségek)

  1. disobedience, insubordination, rebelliousness

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative engedetlenség engedetlenségek
accusative engedetlenséget engedetlenségeket
dative engedetlenségnek engedetlenségeknek
instrumental engedetlenséggel engedetlenségekkel
causal-final engedetlenségért engedetlenségekért
translative engedetlenséggé engedetlenségekké
terminative engedetlenségig engedetlenségekig
essive-formal engedetlenségként engedetlenségekként
essive-modal engedetlenségül —
inessive engedetlenségben engedetlenségekben
superessive engedetlenségen engedetlenségeken
adessive engedetlenségnél engedetlenségeknél
illative engedetlenségbe engedetlenségekbe
sublative engedetlenségre engedetlenségekre
allative engedetlenséghez engedetlenségekhez
elative engedetlenségből engedetlenségekből
delative engedetlenségről engedetlenségekről
ablative engedetlenségtől engedetlenségektől
non-attributive
possessive – singular 		engedetlenségé engedetlenségeké
non-attributive
possessive – plural 		engedetlenségéi engedetlenségekéi
Possessive forms of engedetlenség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. engedetlenségem engedetlenségeim
2nd person sing. engedetlenséged engedetlenségeid
3rd person sing. engedetlensége engedetlenségei
1st person plural engedetlenségünk engedetlenségeink
2nd person plural engedetlenségetek engedetlenségeitek
3rd person plural engedetlenségük engedetlenségeik

Derived terms

  • engedetlenségi
  • engedetlenségű

(Expressions):

This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.