felelet
Hungarian
Etymology
felel (“to reply, answer”) + -et (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈfɛlɛlɛt]
- Hyphenation: fe‧le‧let
- Rhymes: -ɛt
Noun
felelet (plural feleletek)
- reply, response
- Synonym: válasz
- (education) oral test (especially in terms of its result, sometimes qualified by an adjective indicating the grade received for it)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | felelet | feleletek |
| accusative | feleletet | feleleteket |
| dative | feleletnek | feleleteknek |
| instrumental | felelettel | feleletekkel |
| causal-final | feleletért | feleletekért |
| translative | feleletté | feleletekké |
| terminative | feleletig | feleletekig |
| essive-formal | feleletként | feleletekként |
| essive-modal | feleletül | — |
| inessive | feleletben | feleletekben |
| superessive | feleleten | feleleteken |
| adessive | feleletnél | feleleteknél |
| illative | feleletbe | feleletekbe |
| sublative | feleletre | feleletekre |
| allative | felelethez | feleletekhez |
| elative | feleletből | feleletekből |
| delative | feleletről | feleletekről |
| ablative | felelettől | feleletektől |
| non-attributive possessive – singular |
feleleté | feleleteké |
| non-attributive possessive – plural |
feleletéi | feleletekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | feleletem | feleleteim |
| 2nd person sing. | feleleted | feleleteid |
| 3rd person sing. | felelete | feleletei |
| 1st person plural | feleletünk | feleleteink |
| 2nd person plural | feleletetek | feleleteitek |
| 3rd person plural | feleletük | feleleteik |
Derived terms
- feleletválasztásos
- feleletválasztós
Related terms
Further reading
- felelet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.