foglalkoztatás

Hungarian

Etymology

foglalkoztat +‎ -ás

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈfoɡlɒlkostɒtaːʃ]
  • Hyphenation: fog‧lal‧koz‧ta‧tás

Noun

foglalkoztatás (usually uncountable, plural foglalkoztatások)

  1. employment

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative foglalkoztatás foglalkoztatások
accusative foglalkoztatást foglalkoztatásokat
dative foglalkoztatásnak foglalkoztatásoknak
instrumental foglalkoztatással foglalkoztatásokkal
causal-final foglalkoztatásért foglalkoztatásokért
translative foglalkoztatássá foglalkoztatásokká
terminative foglalkoztatásig foglalkoztatásokig
essive-formal foglalkoztatásként foglalkoztatásokként
essive-modal — —
inessive foglalkoztatásban foglalkoztatásokban
superessive foglalkoztatáson foglalkoztatásokon
adessive foglalkoztatásnál foglalkoztatásoknál
illative foglalkoztatásba foglalkoztatásokba
sublative foglalkoztatásra foglalkoztatásokra
allative foglalkoztatáshoz foglalkoztatásokhoz
elative foglalkoztatásból foglalkoztatásokból
delative foglalkoztatásról foglalkoztatásokról
ablative foglalkoztatástól foglalkoztatásoktól
non-attributive
possessive – singular 		foglalkoztatásé foglalkoztatásoké
non-attributive
possessive – plural 		foglalkoztatáséi foglalkoztatásokéi
Possessive forms of foglalkoztatás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. foglalkoztatásom foglalkoztatásaim
2nd person sing. foglalkoztatásod foglalkoztatásaid
3rd person sing. foglalkoztatása foglalkoztatásai
1st person plural foglalkoztatásunk foglalkoztatásaink
2nd person plural foglalkoztatásotok foglalkoztatásaitok
3rd person plural foglalkoztatásuk foglalkoztatásaik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.