formált

Hungarian

Etymology

formál (“to form, shape”) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈformaːlt]
  • Hyphenation: for‧mált

Verb

formált

  1. third-person singular indicative past indefinite of formál

Participle

formált

  1. past participle of formál

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative formált formáltak
accusative formáltat formáltakat
dative formáltnak formáltaknak
instrumental formálttal formáltakkal
causal-final formáltért formáltakért
translative formálttá formáltakká
terminative formáltig formáltakig
essive-formal formáltként formáltakként
essive-modal — —
inessive formáltban formáltakban
superessive formálton formáltakon
adessive formáltnál formáltaknál
illative formáltba formáltakba
sublative formáltra formáltakra
allative formálthoz formáltakhoz
elative formáltból formáltakból
delative formáltról formáltakról
ablative formálttól formáltaktól
non-attributive
possessive – singular 		formálté formáltaké
non-attributive
possessive – plural 		formáltéi formáltakéi

Derived terms

  • megformált
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.