gyengus

Hungarian

Etymology

From gyenge (“weak”) +‎ -us (diminutive suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɟɛŋɡuʃ]
  • Hyphenation: gyen‧gus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

gyengus (comparative gyengusabb, superlative leggyengusabb)

  1. (informal) weak

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative gyengus gyengusak
accusative gyengusat gyengusakat
dative gyengusnak gyengusaknak
instrumental gyengussal gyengusakkal
causal-final gyengusért gyengusakért
translative gyengussá gyengusakká
terminative gyengusig gyengusakig
essive-formal gyengusként gyengusakként
essive-modal — —
inessive gyengusban gyengusakban
superessive gyenguson gyengusakon
adessive gyengusnál gyengusaknál
illative gyengusba gyengusakba
sublative gyengusra gyengusakra
allative gyengushoz gyengusakhoz
elative gyengusból gyengusakból
delative gyengusról gyengusakról
ablative gyengustól gyengusaktól
non-attributive
possessive – singular 		gyengusé gyengusaké
non-attributive
possessive – plural 		gyenguséi gyengusakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.