immanens
Hungarian
Etymology
From Late Latin immanēns, from immanēre.[1] With -ens ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈimːɒnɛnʃ]
- Hyphenation: im‧ma‧nens
- Rhymes: -ɛnʃ
Adjective
immanens (comparative immanensebb, superlative legimmanensebb)
- (formal or philosophy) immanent
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | immanens | immanensek |
| accusative | immanenset | immanenseket |
| dative | immanensnek | immanenseknek |
| instrumental | immanenssel | immanensekkel |
| causal-final | immanensért | immanensekért |
| translative | immanenssé | immanensekké |
| terminative | immanensig | immanensekig |
| essive-formal | immanensként | immanensekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | immanensben | immanensekben |
| superessive | immanensen | immanenseken |
| adessive | immanensnél | immanenseknél |
| illative | immanensbe | immanensekbe |
| sublative | immanensre | immanensekre |
| allative | immanenshez | immanensekhez |
| elative | immanensből | immanensekből |
| delative | immanensről | immanensekről |
| ablative | immanenstől | immanensektől |
| non-attributive possessive – singular |
immanensé | immanenseké |
| non-attributive possessive – plural |
immanenséi | immanensekéi |
Derived terms
- immanensen
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
- immanens in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.