integrálás

Hungarian

Etymology

integrál (“to integrate”) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈintɛɡraːlaːʃ]
  • Hyphenation: in‧teg‧rá‧lás
  • Rhymes: -aːʃ

Noun

integrálás

  1. (mathematics) integration

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative integrálás integrálások
accusative integrálást integrálásokat
dative integrálásnak integrálásoknak
instrumental integrálással integrálásokkal
causal-final integrálásért integrálásokért
translative integrálássá integrálásokká
terminative integrálásig integrálásokig
essive-formal integrálásként integrálásokként
essive-modal — —
inessive integrálásban integrálásokban
superessive integráláson integrálásokon
adessive integrálásnál integrálásoknál
illative integrálásba integrálásokba
sublative integrálásra integrálásokra
allative integráláshoz integrálásokhoz
elative integrálásból integrálásokból
delative integrálásról integrálásokról
ablative integrálástól integrálásoktól
non-attributive
possessive – singular 		integrálásé integrálásoké
non-attributive
possessive – plural 		integráláséi integrálásokéi
Possessive forms of integrálás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. integrálásom integrálásaim
2nd person sing. integrálásod integrálásaid
3rd person sing. integrálása integrálásai
1st person plural integrálásunk integrálásaink
2nd person plural integrálásotok integrálásaitok
3rd person plural integrálásuk integrálásaik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.