integrálegyenlet

Hungarian

Etymology

integrál (“integral”) +‎ egyenlet (“equation”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈintɛɡraːlɛɟɛnlɛt]
  • Hyphenation: in‧teg‧rál‧egyen‧let
  • Rhymes: -ɛt

Noun

integrálegyenlet (plural integrálegyenletek)

  1. (mathematics) integral equation

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative integrálegyenlet integrálegyenletek
accusative integrálegyenletet integrálegyenleteket
dative integrálegyenletnek integrálegyenleteknek
instrumental integrálegyenlettel integrálegyenletekkel
causal-final integrálegyenletért integrálegyenletekért
translative integrálegyenletté integrálegyenletekké
terminative integrálegyenletig integrálegyenletekig
essive-formal integrálegyenletként integrálegyenletekként
essive-modal — —
inessive integrálegyenletben integrálegyenletekben
superessive integrálegyenleten integrálegyenleteken
adessive integrálegyenletnél integrálegyenleteknél
illative integrálegyenletbe integrálegyenletekbe
sublative integrálegyenletre integrálegyenletekre
allative integrálegyenlethez integrálegyenletekhez
elative integrálegyenletből integrálegyenletekből
delative integrálegyenletről integrálegyenletekről
ablative integrálegyenlettől integrálegyenletektől
non-attributive
possessive – singular 		integrálegyenleté integrálegyenleteké
non-attributive
possessive – plural 		integrálegyenletéi integrálegyenletekéi
Possessive forms of integrálegyenlet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. integrálegyenletem integrálegyenleteim
2nd person sing. integrálegyenleted integrálegyenleteid
3rd person sing. integrálegyenlete integrálegyenletei
1st person plural integrálegyenletünk integrálegyenleteink
2nd person plural integrálegyenletetek integrálegyenleteitek
3rd person plural integrálegyenletük integrálegyenleteik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.