jött

See also: jott and Jott

Hungarian

Etymology

jön +‎ -tt

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈjøtː]
  • Audio:(file)

Verb

jött

  1. third-person singular indicative past indefinite of jön

Participle

jött

  1. past participle of jön

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative jött jöttek
accusative jöttet jötteket
dative jöttnek jötteknek
instrumental jöttel jöttekkel
causal-final jöttért jöttekért
translative jötté jöttekké
terminative jöttig jöttekig
essive-formal jöttként jöttekként
essive-modal — —
inessive jöttben jöttekben
superessive jöttön jötteken
adessive jöttnél jötteknél
illative jöttbe jöttekbe
sublative jöttre jöttekre
allative jötthöz jöttekhez
elative jöttből jöttekből
delative jöttről jöttekről
ablative jöttől jöttektől
non-attributive
possessive – singular 		jötté jötteké
non-attributive
possessive – plural 		jöttéi jöttekéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.