jelkép
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈjɛlkeːp]
- Hyphenation: jel‧kép
- Rhymes: -eːp
Noun
jelkép (plural jelképek)
- symbol (object meant to represent another)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | jelkép | jelképek |
| accusative | jelképet | jelképeket |
| dative | jelképnek | jelképeknek |
| instrumental | jelképpel | jelképekkel |
| causal-final | jelképért | jelképekért |
| translative | jelképpé | jelképekké |
| terminative | jelképig | jelképekig |
| essive-formal | jelképként | jelképekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | jelképben | jelképekben |
| superessive | jelképen | jelképeken |
| adessive | jelképnél | jelképeknél |
| illative | jelképbe | jelképekbe |
| sublative | jelképre | jelképekre |
| allative | jelképhez | jelképekhez |
| elative | jelképből | jelképekből |
| delative | jelképről | jelképekről |
| ablative | jelképtől | jelképektől |
| non-attributive possessive – singular |
jelképé | jelképeké |
| non-attributive possessive – plural |
jelképéi | jelképekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | jelképem | jelképeim |
| 2nd person sing. | jelképed | jelképeid |
| 3rd person sing. | jelképe | jelképei |
| 1st person plural | jelképünk | jelképeink |
| 2nd person plural | jelképetek | jelképeitek |
| 3rd person plural | jelképük | jelképeik |
Derived terms
Further reading
- jelkép in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.