késedelem
Hungarian
Etymology
késik (“to be late”) + -edelem (suffix forming abstract nouns)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːʃɛdɛlɛm]
- Hyphenation: ké‧se‧de‧lem
- Rhymes: -ɛm
Noun
késedelem (plural késedelmek)
- (formal) delay (failure or delay in the performance or settlement of some work or obligation)
- Synonym: késés
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | késedelem | késedelmek |
| accusative | késedelmet | késedelmeket |
| dative | késedelemnek | késedelmeknek |
| instrumental | késedelemmel | késedelmekkel |
| causal-final | késedelemért | késedelmekért |
| translative | késedelemmé | késedelmekké |
| terminative | késedelemig | késedelmekig |
| essive-formal | késedelemként | késedelmekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | késedelemben | késedelmekben |
| superessive | késedelmen | késedelmeken |
| adessive | késedelemnél | késedelmeknél |
| illative | késedelembe | késedelmekbe |
| sublative | késedelemre | késedelmekre |
| allative | késedelemhez | késedelmekhez |
| elative | késedelemből | késedelmekből |
| delative | késedelemről | késedelmekről |
| ablative | késedelemtől | késedelmektől |
| non-attributive possessive – singular |
késedelemé | késedelmeké |
| non-attributive possessive – plural |
késedeleméi | késedelmekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | késedelmem | késedelmeim |
| 2nd person sing. | késedelmed | késedelmeid |
| 3rd person sing. | késedelme | késedelmei |
| 1st person plural | késedelmünk | késedelmeink |
| 2nd person plural | késedelmetek | késedelmeitek |
| 3rd person plural | késedelmük | késedelmeik |
Further reading
- késedelem in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.