késleltet

Hungarian

Etymology

First attested in 1568. From the archaic késlel (to hold up) +‎ -tet (causative suffix),[1] from késik (to be late) +‎ -lel (verb-forming suffix, here for emphasis or expressing causative).[2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkeːʃlɛltɛt]
  • Hyphenation: kés‧lel‧tet
  • Rhymes: -ɛt

Verb

késleltet

  1. (transitive) to delay, to hold up (cause to be delayed)

Conjugation

Conjugation of késleltet
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. késleltetek késleltetsz késleltet késleltetünk késleltettek késleltetnek
def. késleltetem késlelteted késlelteti késleltetjük késleltetitek késleltetik
2nd obj késleltetlek
past indef. késleltettem késleltettél késleltetett késleltettünk késleltettetek késleltettek
def. késleltettem késleltetted késleltette késleltettük késleltettétek késleltették
2nd obj késleltettelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. késleltetni fog.
archaic
preterite
indef. késlelteték késleltetél késleltete késlelteténk késleltetétek késleltetének
def. késleltetém késleltetéd késlelteté késlelteténk késleltetétek késlelteték
2nd obj késleltetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. késleltet vala, késleltetett vala/volt.
archaic future indef. késleltetendek késleltetendesz késleltetend késleltetendünk késleltetendetek késleltetendenek
def. késleltetendem késleltetended késleltetendi késleltetendjük késleltetenditek késleltetendik
2nd obj késleltetendelek
condi­tional pre­sent indef. késleltetnék késleltetnél késleltetne késleltetnénk késleltetnétek késleltetnének
def. késleltetném késleltetnéd késleltetné késleltetnénk
(or késleltetnők)
késleltetnétek késleltetnék
2nd obj késleltetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. késleltetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. késleltessek késleltess or
késleltessél
késleltessen késleltessünk késleltessetek késleltessenek
def. késleltessem késleltesd or
késleltessed
késleltesse késleltessük késleltessétek késleltessék
2nd obj késleltesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. késleltetett légyen
infinitive késleltetni késleltetnem késleltetned késleltetnie késleltetnünk késleltetnetek késleltetniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
késleltetés késleltető késleltetett késleltetendő késleltetve (késleltetvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of késleltet
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. késleltethetek késleltethetsz késleltethet késleltethetünk késleltethettek késleltethetnek
def. késleltethetem késleltetheted késleltetheti késleltethetjük késleltethetitek késleltethetik
2nd obj késleltethetlek
past indef. késleltethettem késleltethettél késleltethetett késleltethettünk késleltethettetek késleltethettek
def. késleltethettem késleltethetted késleltethette késleltethettük késleltethettétek késleltethették
2nd obj késleltethettelek
archaic
preterite
indef. késleltetheték késleltethetél késleltethete késleltetheténk késleltethetétek késleltethetének
def. késleltethetém késleltethetéd késleltetheté késleltetheténk késleltethetétek késleltetheték
2nd obj késleltethetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. késleltethet vala, késleltethetett vala/volt.
archaic future indef. késleltethetendek
or késleltetandhatok
késleltethetendesz
or késleltetandhatsz
késleltethetend
or késleltetandhat
késleltethetendünk
or késleltetandhatunk
késleltethetendetek
or késleltetandhattok
késleltethetendenek
or késleltetandhatnak
def. késleltethetendem
or késleltetandhatom
késleltethetended
or késleltetandhatod
késleltethetendi
or késleltetandhatja
késleltethetendjük
or késleltetandhatjuk
késleltethetenditek
or késleltetandhatjátok
késleltethetendik
or késleltetandhatják
2nd obj késleltethetendelek
or késleltetandhatlak
condi­tional pre­sent indef. késleltethetnék késleltethetnél késleltethetne késleltethetnénk késleltethetnétek késleltethetnének
def. késleltethetném késleltethetnéd késleltethetné késleltethetnénk
(or késleltethetnők)
késleltethetnétek késleltethetnék
2nd obj késleltethetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. késleltethetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. késleltethessek késleltethess or
késleltethessél
késleltethessen késleltethessünk késleltethessetek késleltethessenek
def. késleltethessem késleltethesd or
késleltethessed
késleltethesse késleltethessük késleltethessétek késleltethessék
2nd obj késleltethesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. késleltethetett légyen
infinitive (késleltethetni) (késleltethetnem) (késleltethetned) (késleltethetnie) (késleltethetnünk) (késleltethetnetek) (késleltethetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
késleltethető késleltethetetlen (késleltethetve / késleltethetvén)

Derived terms

  • késleltetés

References

  1. ^ késlel in Czuczor, Gergely and János Fogarasi: A magyar nyelv szótára (“A Dictionary of the Hungarian Language”). Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdász, 1862–1874.
  2. ^ késleltet in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • késleltet in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.