látott

Hungarian

Etymology

lát (“to see”) +‎ -ott (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈlaːtotː]
  • Hyphenation: lá‧tott

Verb

látott

  1. third-person singular indicative past indefinite of lát

Participle

látott

  1. past participle of lát

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative látott látottak
accusative látottat látottakat
dative látottnak látottaknak
instrumental látottal látottakkal
causal-final látottért látottakért
translative látottá látottakká
terminative látottig látottakig
essive-formal látottként látottakként
essive-modal — —
inessive látottban látottakban
superessive látotton látottakon
adessive látottnál látottaknál
illative látottba látottakba
sublative látottra látottakra
allative látotthoz látottakhoz
elative látottból látottakból
delative látottról látottakról
ablative látottól látottaktól
non-attributive
possessive – singular 		látotté látottaké
non-attributive
possessive – plural 		látottéi látottakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.