léha

Verlan form of aller.

• IPA^(key): /le.a/

léha

1. (Verlan) to go

Uncertain. Perhaps borrowed from Slovak lichý.^[1][2] First attested in 1690.

• IPA^(key): [ˈleːɦɒ]
• Hyphenation: lé‧ha
• Rhymes: -hɒ

léha (comparative léhább, superlative legléhább)

1. (literary, of people, thoughts, morals, statements, etc.) careless, reckless, improvident, light-minded, light-headed (not giving sufficient attention or thought, especially concerning the avoidance of harm or mistakes)

   Synonyms: bohém, elővigyázatlan, felelőtlen, gondatlan, hanyag, hebehurgya, hűbelebalázs, komolytalan, könnyelmű, (colloquial) link, meggondolatlan, nemtörődöm, óvatlan, szeleburdi, szeles, vigyázatlan

2. (dialectal, agriculture, of crops, seeds, etc.) light; empty (underdeveloped or with stunted growth)
3. (folksy, of people) sluggish, lazy (habitually idle; slothful; dull; inactive)

   Synonyms: henye, lusta, renyhe, rest, tunya

4. (dialectal, of fabrics) light, sparse, shoddy (of poor quality or construction)

   Synonyms: könnyű, ritkás, silány

5. (dialectal, of people) foolish; joking; fun-loving (that enjoys the pleasures of life; that seeks out and revels in fun)

   Synonyms: bolondozó, mókázó, tréfálkozó

léha (plural léhák)

1. (literary) idler, sluggard (one who idles; lazy person)

   Synonyms: csavargó, csirkefogó, ingyenélő, léhűtő, mihaszna, munkakerülő, naplopó, pernahajder, semmirekellő, semmittevő

2. (dialectal, agriculture) chaff (inedible parts of a grain-producing plant)

   Synonym: pelyva

• léha in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.