magabiztos
Hungarian
Etymology
maga (“self”) + biztos (“assured”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɒɡɒbistoʃ]
- Hyphenation: ma‧ga‧biz‧tos
- Rhymes: -oʃ
Adjective
magabiztos (comparative magabiztosabb, superlative legmagabiztosabb)
- self-confident, self-assured
- Olvass érdekes történeteket híres magyarokról, és beszélj jobban, könnyebben, magabiztosabban!
- Read interesting stories about famous Hungarians, and speak better, more easily, and with more confidence!
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | magabiztos | magabiztosak |
| accusative | magabiztosat | magabiztosakat |
| dative | magabiztosnak | magabiztosaknak |
| instrumental | magabiztossal | magabiztosakkal |
| causal-final | magabiztosért | magabiztosakért |
| translative | magabiztossá | magabiztosakká |
| terminative | magabiztosig | magabiztosakig |
| essive-formal | magabiztosként | magabiztosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | magabiztosban | magabiztosakban |
| superessive | magabiztoson | magabiztosakon |
| adessive | magabiztosnál | magabiztosaknál |
| illative | magabiztosba | magabiztosakba |
| sublative | magabiztosra | magabiztosakra |
| allative | magabiztoshoz | magabiztosakhoz |
| elative | magabiztosból | magabiztosakból |
| delative | magabiztosról | magabiztosakról |
| ablative | magabiztostól | magabiztosaktól |
| non-attributive possessive – singular |
magabiztosé | magabiztosaké |
| non-attributive possessive – plural |
magabiztoséi | magabiztosakéi |
Derived terms
- magabiztosan
- magabiztosság
See also
Further reading
- magabiztos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.