megálló
Hungarian
Etymology
megáll (“to come to a stop”) + -ó (“-ing”, present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛɡaːlːoː]
- Hyphenation: meg‧ál‧ló
- Rhymes: -loː
Participle
megálló
- present participle of megáll
Noun
megálló (plural megállók)
- stop (a marked place where buses or trams halt to let passengers get on and off)
- Synonym: megállóhely
- Coordinate terms: állomás, pályaudvar
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | megálló | megállók |
| accusative | megállót | megállókat |
| dative | megállónak | megállóknak |
| instrumental | megállóval | megállókkal |
| causal-final | megállóért | megállókért |
| translative | megállóvá | megállókká |
| terminative | megállóig | megállókig |
| essive-formal | megállóként | megállókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megállóban | megállókban |
| superessive | megállón | megállókon |
| adessive | megállónál | megállóknál |
| illative | megállóba | megállókba |
| sublative | megállóra | megállókra |
| allative | megállóhoz | megállókhoz |
| elative | megállóból | megállókból |
| delative | megállóról | megállókról |
| ablative | megállótól | megállóktól |
| non-attributive possessive – singular |
megállóé | megállóké |
| non-attributive possessive – plural |
megállóéi | megállókéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | megállóm | megállóim |
| 2nd person sing. | megállód | megállóid |
| 3rd person sing. | megállója | megállói |
| 1st person plural | megállónk | megállóink |
| 2nd person plural | megállótok | megállóitok |
| 3rd person plural | megállójuk | megállóik |
Derived terms
Further reading
- megálló in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.