megokol

Hungarian

Etymology

From meg- (verbal prefix) +‎ okol.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡokol]
  • Hyphenation: meg‧okol
  • Rhymes: -ol

Verb

megokol

  1. (transitive) to justify (to state the reason or motive for an action)

Conjugation

Conjugation of megokol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megokolok megokolsz megokol megokolunk megokoltok megokolnak
def. megokolom megokolod megokolja megokoljuk megokoljátok megokolják
2nd obj megokollak
past indef. megokoltam megokoltál megokolt megokoltunk megokoltatok megokoltak
def. megokoltam megokoltad megokolta megokoltuk megokoltátok megokolták
2nd obj megokoltalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog okolni.
archaic
preterite
indef. megokolék megokolál megokola megokolánk megokolátok megokolának
def. megokolám megokolád megokolá megokolánk megokolátok megokolák
2nd obj megokolálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megokol vala, megokolt vala/volt.
archaic future indef. megokolandok megokolandasz megokoland megokolandunk megokolandotok megokolandanak
def. megokolandom megokolandod megokolandja megokolandjuk megokolandjátok megokolandják
2nd obj megokolandalak
condi­tional pre­sent indef. megokolnék megokolnál megokolna megokolnánk megokolnátok megokolnának
def. megokolnám megokolnád megokolná megokolnánk
(or megokolnók)
megokolnátok megokolnák
2nd obj megokolnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megokolt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megokoljak megokolj or
megokoljál
megokoljon megokoljunk megokoljatok megokoljanak
def. megokoljam megokold or
megokoljad
megokolja megokoljuk megokoljátok megokolják
2nd obj megokoljalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megokolt légyen
infinitive megokolni megokolnom megokolnod megokolnia megokolnunk megokolnotok megokolniuk
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
megokolás megokoló megokolt megokolandó megokolva (megokolván) megokoltat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem okol meg or meg is okol.
Potential conjugation of megokol
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megokolhatok megokolhatsz megokolhat megokolhatunk megokolhattok megokolhatnak
def. megokolhatom megokolhatod megokolhatja megokolhatjuk megokolhatjátok megokolhatják
2nd obj megokolhatlak
past indef. megokolhattam megokolhattál megokolhatott megokolhattunk megokolhattatok megokolhattak
def. megokolhattam megokolhattad megokolhatta megokolhattuk megokolhattátok megokolhatták
2nd obj megokolhattalak
archaic
preterite
indef. megokolhaték megokolhatál megokolhata megokolhatánk megokolhatátok megokolhatának
def. megokolhatám megokolhatád megokolhatá megokolhatánk megokolhatátok megokolhaták
2nd obj megokolhatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megokolhat vala, megokolhatott vala/volt.
archaic future indef. megokolhatandok
or megokolandhatok
megokolhatandasz
or megokolandhatsz
megokolhatand
or megokolandhat
megokolhatandunk
or megokolandhatunk
megokolhatandotok
or megokolandhattok
megokolhatandanak
or megokolandhatnak
def. megokolhatandom
or megokolandhatom
megokolhatandod
or megokolandhatod
megokolhatandja
or megokolandhatja
megokolhatandjuk
or megokolandhatjuk
megokolhatandjátok
or megokolandhatjátok
megokolhatandják
or megokolandhatják
2nd obj megokolhatandalak
or megokolandhatlak
condi­tional pre­sent indef. megokolhatnék megokolhatnál megokolhatna megokolhatnánk megokolhatnátok megokolhatnának
def. megokolhatnám megokolhatnád megokolhatná megokolhatnánk
(or megokolhatnók)
megokolhatnátok megokolhatnák
2nd obj megokolhatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megokolhatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megokolhassak megokolhass or
megokolhassál
megokolhasson megokolhassunk megokolhassatok megokolhassanak
def. megokolhassam megokolhasd or
megokolhassad
megokolhassa megokolhassuk megokolhassátok megokolhassák
2nd obj megokolhassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megokolhatott légyen
infinitive (megokolhatni) (megokolhatnom) (megokolhatnod) (megokolhatnia) (megokolhatnunk) (megokolhatnotok) (megokolhatniuk)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
megokolható megokolhatatlan (megokolhatva / megokolhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem okolhat meg or meg is okolhat.

Derived terms

  • megokolatlan

Further reading

  • megokol in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.