modortalanság

Hungarian

Etymology

From modortalan (“ill-mannered”) +‎ -ság (“-ness”, noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmodortɒlɒnʃaːɡ]
  • Hyphenation: mo‧dor‧ta‧lan‧ság
  • Rhymes: -aːɡ

Noun

modortalanság

  1. bad manners, unmannerliness
    Synonyms: neveletlenség, faragatlanság

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative modortalanság modortalanságok
accusative modortalanságot modortalanságokat
dative modortalanságnak modortalanságoknak
instrumental modortalansággal modortalanságokkal
causal-final modortalanságért modortalanságokért
translative modortalansággá modortalanságokká
terminative modortalanságig modortalanságokig
essive-formal modortalanságként modortalanságokként
essive-modal — —
inessive modortalanságban modortalanságokban
superessive modortalanságon modortalanságokon
adessive modortalanságnál modortalanságoknál
illative modortalanságba modortalanságokba
sublative modortalanságra modortalanságokra
allative modortalansághoz modortalanságokhoz
elative modortalanságból modortalanságokból
delative modortalanságról modortalanságokról
ablative modortalanságtól modortalanságoktól
non-attributive
possessive – singular 		modortalanságé modortalanságoké
non-attributive
possessive – plural 		modortalanságéi modortalanságokéi
Possessive forms of modortalanság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. modortalanságom modortalanságaim
2nd person sing. modortalanságod modortalanságaid
3rd person sing. modortalansága modortalanságai
1st person plural modortalanságunk modortalanságaink
2nd person plural modortalanságotok modortalanságaitok
3rd person plural modortalanságuk modortalanságaik

Derived terms

  • modortalansági
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.