nagyságos

Hungarian

Etymology

nagyság (“greatness”) +‎ -os (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈnɒcʃaːɡoʃ], [ˈnɒt͡ʃːaːɡoʃ] (the latter being casual)
  • Hyphenation: nagy‧sá‧gos
  • Rhymes: -oʃ

Adjective

nagyságos (not generally comparable, comparative nagyságosabb, superlative legnagyságosabb)

  1. (archaic or historical) great, honorable (usually preceding asszony (“lady, madam”), úr (“gentleman, sir”), or the type of notability)
    Coordinate terms: szentséges, felséges, fenséges, főmagasságú, főméltóságú, nagyméltóságú, méltóságos, főtisztelendő, főtiszteletű, tisztelendő, nagytiszteletű, tiszteletes, kegyelmes, tekintetes

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative nagyságos nagyságosak
accusative nagyságosat nagyságosakat
dative nagyságosnak nagyságosaknak
instrumental nagyságossal nagyságosakkal
causal-final nagyságosért nagyságosakért
translative nagyságossá nagyságosakká
terminative nagyságosig nagyságosakig
essive-formal nagyságosként nagyságosakként
essive-modal — —
inessive nagyságosban nagyságosakban
superessive nagyságoson nagyságosakon
adessive nagyságosnál nagyságosaknál
illative nagyságosba nagyságosakba
sublative nagyságosra nagyságosakra
allative nagyságoshoz nagyságosakhoz
elative nagyságosból nagyságosakból
delative nagyságosról nagyságosakról
ablative nagyságostól nagyságosaktól
non-attributive
possessive – singular 		nagyságosé nagyságosaké
non-attributive
possessive – plural 		nagyságoséi nagyságosakéi

Further reading

  • nagyságos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.