narrátor

See also: narrator

Hungarian

Etymology

From scientific Latin narrator.[1] With -átor ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈnɒrːaːtor]
  • Hyphenation: nar‧rá‧tor
  • Rhymes: -or

Noun

narrátor (plural narrátorok)

  1. narrator

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative narrátor narrátorok
accusative narrátort narrátorokat
dative narrátornak narrátoroknak
instrumental narrátorral narrátorokkal
causal-final narrátorért narrátorokért
translative narrátorrá narrátorokká
terminative narrátorig narrátorokig
essive-formal narrátorként narrátorokként
essive-modal — —
inessive narrátorban narrátorokban
superessive narrátoron narrátorokon
adessive narrátornál narrátoroknál
illative narrátorba narrátorokba
sublative narrátorra narrátorokra
allative narrátorhoz narrátorokhoz
elative narrátorból narrátorokból
delative narrátorról narrátorokról
ablative narrátortól narrátoroktól
non-attributive
possessive – singular 		narrátoré narrátoroké
non-attributive
possessive – plural 		narrátoréi narrátorokéi
Possessive forms of narrátor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. narrátorom narrátoraim
2nd person sing. narrátorod narrátoraid
3rd person sing. narrátora narrátorai
1st person plural narrátorunk narrátoraink
2nd person plural narrátorotok narrátoraitok
3rd person plural narrátoruk narrátoraik

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.