oktatás

Hungarian

Etymology

oktat (“to instruct, teach”) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈoktɒtaːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ok‧ta‧tás
  • Rhymes: -aːʃ

Noun

oktatás (plural oktatások)

  1. education, instruction
    Synonym: tanítás

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative oktatás oktatások
accusative oktatást oktatásokat
dative oktatásnak oktatásoknak
instrumental oktatással oktatásokkal
causal-final oktatásért oktatásokért
translative oktatássá oktatásokká
terminative oktatásig oktatásokig
essive-formal oktatásként oktatásokként
essive-modal — —
inessive oktatásban oktatásokban
superessive oktatáson oktatásokon
adessive oktatásnál oktatásoknál
illative oktatásba oktatásokba
sublative oktatásra oktatásokra
allative oktatáshoz oktatásokhoz
elative oktatásból oktatásokból
delative oktatásról oktatásokról
ablative oktatástól oktatásoktól
non-attributive
possessive – singular 		oktatásé oktatásoké
non-attributive
possessive – plural 		oktatáséi oktatásokéi
Possessive forms of oktatás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. oktatásom oktatásaim
2nd person sing. oktatásod oktatásaid
3rd person sing. oktatása oktatásai
1st person plural oktatásunk oktatásaink
2nd person plural oktatásotok oktatásaitok
3rd person plural oktatásuk oktatásaik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • oktatás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.