recsegés

Hungarian

Etymology

recseg +‎ -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈrɛt͡ʃɛɡeːʃ]
  • Hyphenation: re‧cse‧gés

Noun

recsegés (countable and uncountable, plural recsegések)

  1. verbal noun of recseg: creak (the sound produced by anything that creaks; a creaking)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative recsegés recsegések
accusative recsegést recsegéseket
dative recsegésnek recsegéseknek
instrumental recsegéssel recsegésekkel
causal-final recsegésért recsegésekért
translative recsegéssé recsegésekké
terminative recsegésig recsegésekig
essive-formal recsegésként recsegésekként
essive-modal — —
inessive recsegésben recsegésekben
superessive recsegésen recsegéseken
adessive recsegésnél recsegéseknél
illative recsegésbe recsegésekbe
sublative recsegésre recsegésekre
allative recsegéshez recsegésekhez
elative recsegésből recsegésekből
delative recsegésről recsegésekről
ablative recsegéstől recsegésektől
non-attributive
possessive – singular 		recsegésé recsegéseké
non-attributive
possessive – plural 		recsegéséi recsegésekéi
Possessive forms of recsegés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. recsegésem recsegéseim
2nd person sing. recsegésed recsegéseid
3rd person sing. recsegése recsegései
1st person plural recsegésünk recsegéseink
2nd person plural recsegésetek recsegéseitek
3rd person plural recsegésük recsegéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.