spontánabb

Hungarian

Etymology

spontán +‎ -abb

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃpontaːnɒbː]
  • Hyphenation: spon‧tá‧nabb

Adjective

spontánabb

  1. comparative degree of spontán

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative spontánabb spontánabbak
accusative spontánabbat spontánabbakat
dative spontánabbnak spontánabbaknak
instrumental spontánabbal spontánabbakkal
causal-final spontánabbért spontánabbakért
translative spontánabbá spontánabbakká
terminative spontánabbig spontánabbakig
essive-formal spontánabbként spontánabbakként
essive-modal spontánabbul —
inessive spontánabban spontánabbakban
superessive spontánabbon spontánabbakon
adessive spontánabbnál spontánabbaknál
illative spontánabba spontánabbakba
sublative spontánabbra spontánabbakra
allative spontánabbhoz spontánabbakhoz
elative spontánabból spontánabbakból
delative spontánabbról spontánabbakról
ablative spontánabbtól spontánabbaktól
non-attributive
possessive – singular 		spontánabbé spontánabbaké
non-attributive
possessive – plural 		spontánabbéi spontánabbakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.