szárkapocs
Hungarian
Etymology
szár (“stalk, leg”) + kapocs (“hook, clamp”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsaːrkɒpot͡ʃ]
- Hyphenation: szár‧ka‧pocs
Noun
szárkapocs (plural szárkapcsok)
- (anatomy) calf bone, fibula (the smaller of the two bones in the lower leg)
- Synonym: szárkapocscsont
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szárkapocs | szárkapcsok |
| accusative | szárkapcsot | szárkapcsokat |
| dative | szárkapocsnak | szárkapcsoknak |
| instrumental | szárkapoccsal | szárkapcsokkal |
| causal-final | szárkapocsért | szárkapcsokért |
| translative | szárkapoccsá | szárkapcsokká |
| terminative | szárkapocsig | szárkapcsokig |
| essive-formal | szárkapocsként | szárkapcsokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szárkapocsban | szárkapcsokban |
| superessive | szárkapcson | szárkapcsokon |
| adessive | szárkapocsnál | szárkapcsoknál |
| illative | szárkapocsba | szárkapcsokba |
| sublative | szárkapocsra | szárkapcsokra |
| allative | szárkapocshoz | szárkapcsokhoz |
| elative | szárkapocsból | szárkapcsokból |
| delative | szárkapocsról | szárkapcsokról |
| ablative | szárkapocstól | szárkapcsoktól |
| non-attributive possessive – singular |
szárkapocsé | szárkapcsoké |
| non-attributive possessive – plural |
szárkapocséi | szárkapcsokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szárkapcsom | szárkapcsaim |
| 2nd person sing. | szárkapcsod | szárkapcsaid |
| 3rd person sing. | szárkapcsa | szárkapcsai |
| 1st person plural | szárkapcsunk | szárkapcsaink |
| 2nd person plural | szárkapcsotok | szárkapcsaitok |
| 3rd person plural | szárkapcsuk | szárkapcsaik |
Further reading
- szárkapocs in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.