szakkör

Hungarian

Etymology

From szak +‎ kör.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɒkːør]
  • Hyphenation: szak‧kör
  • Rhymes: -ør

Noun

szakkör (plural szakkörök)

  1. (education) study circle, club, scientific association of students

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative szakkör szakkörök
accusative szakkört szakköröket
dative szakkörnek szakköröknek
instrumental szakkörrel szakkörökkel
causal-final szakkörért szakkörökért
translative szakkörré szakkörökké
terminative szakkörig szakkörökig
essive-formal szakkörként szakkörökként
essive-modal — —
inessive szakkörben szakkörökben
superessive szakkörön szakkörökön
adessive szakkörnél szakköröknél
illative szakkörbe szakkörökbe
sublative szakkörre szakkörökre
allative szakkörhöz szakkörökhöz
elative szakkörből szakkörökből
delative szakkörről szakkörökről
ablative szakkörtől szakköröktől
non-attributive
possessive – singular 		szakköré szakköröké
non-attributive
possessive – plural 		szakköréi szakkörökéi
Possessive forms of szakkör
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szakköröm szakköreim
2nd person sing. szakköröd szakköreid
3rd person sing. szakköre szakkörei
1st person plural szakkörünk szakköreink
2nd person plural szakkörötök szakköreitek
3rd person plural szakkörük szakköreik

Derived terms

  • szakköri
Compound words with this term at the beginning
  • szakkörvezető

Further reading

  • szakkör in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.