töltött
Hungarian
Etymology
tölt + -ött (past-tense and past-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtøltøtː]
- Hyphenation: töl‧tött
- Rhymes: -øtː
Verb
töltött
- third-person singular indicative past indefinite of tölt
Participle
töltött
- past participle of tölt
Adjective
töltött (comparative töltöttebb, superlative legtöltöttebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | töltött | töltöttek |
| accusative | töltöttet | töltötteket |
| dative | töltöttnek | töltötteknek |
| instrumental | töltöttel | töltöttekkel |
| causal-final | töltöttért | töltöttekért |
| translative | töltötté | töltöttekké |
| terminative | töltöttig | töltöttekig |
| essive-formal | töltöttként | töltöttekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | töltöttben | töltöttekben |
| superessive | töltöttön | töltötteken |
| adessive | töltöttnél | töltötteknél |
| illative | töltöttbe | töltöttekbe |
| sublative | töltöttre | töltöttekre |
| allative | töltötthöz | töltöttekhez |
| elative | töltöttből | töltöttekből |
| delative | töltöttről | töltöttekről |
| ablative | töltöttől | töltöttektől |
| non-attributive possessive – singular |
töltötté | töltötteké |
| non-attributive possessive – plural |
töltöttéi | töltöttekéi |
Derived terms
- töltöttség
Expressions
Further reading
- töltött in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.