tisztázás
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtistaːzaːʃ]
- Hyphenation: tisz‧tá‧zás
Noun
tisztázás
- clarification, clearing, exculpation (the act or process of making or becoming clear)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | tisztázás | tisztázások |
| accusative | tisztázást | tisztázásokat |
| dative | tisztázásnak | tisztázásoknak |
| instrumental | tisztázással | tisztázásokkal |
| causal-final | tisztázásért | tisztázásokért |
| translative | tisztázássá | tisztázásokká |
| terminative | tisztázásig | tisztázásokig |
| essive-formal | tisztázásként | tisztázásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tisztázásban | tisztázásokban |
| superessive | tisztázáson | tisztázásokon |
| adessive | tisztázásnál | tisztázásoknál |
| illative | tisztázásba | tisztázásokba |
| sublative | tisztázásra | tisztázásokra |
| allative | tisztázáshoz | tisztázásokhoz |
| elative | tisztázásból | tisztázásokból |
| delative | tisztázásról | tisztázásokról |
| ablative | tisztázástól | tisztázásoktól |
| non-attributive possessive – singular |
tisztázásé | tisztázásoké |
| non-attributive possessive – plural |
tisztázáséi | tisztázásokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | tisztázásom | tisztázásaim |
| 2nd person sing. | tisztázásod | tisztázásaid |
| 3rd person sing. | tisztázása | tisztázásai |
| 1st person plural | tisztázásunk | tisztázásaink |
| 2nd person plural | tisztázásotok | tisztázásaitok |
| 3rd person plural | tisztázásuk | tisztázásaik |
Further reading
- tisztázás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.