magfizika

Hungarian

Etymology

From mag +‎ fizika.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɒkfizikɒ]
  • Hyphenation: mag‧fi‧zi‧ka
  • Rhymes: -kɒ

Noun

magfizika (uncountable)

  1. nuclear physics

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative magfizika
accusative magfizikát
dative magfizikának
instrumental magfizikával
causal-final magfizikáért
translative magfizikává
terminative magfizikáig
essive-formal magfizikaként
essive-modal
inessive magfizikában
superessive magfizikán
adessive magfizikánál
illative magfizikába
sublative magfizikára
allative magfizikához
elative magfizikából
delative magfizikáról
ablative magfizikától
non-attributive
possessive – singular
magfizikáé
non-attributive
possessive – plural
magfizikáéi
Possessive forms of magfizika
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. magfizikám
2nd person sing. magfizikád
3rd person sing. magfizikája
1st person plural magfizikánk
2nd person plural magfizikátok
3rd person plural magfizikájuk

Derived terms

  • magfizikai
  • magfizikus

Further reading

  • magfizika in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.