magos

• IPA^(key): [ˈmɒɡoʃ]
• Hyphenation: ma‧gos
• Rhymes: -oʃ

mag (“seed, pip, nucleus, core, kernel”) +‎ -os

magos (not comparable)

1. containing seeds (e.g. of some fruit)
2. intended to contain seeds (e.g. a bag for seeds)
3. (with a prefix) having the specified number or type of seed(s), core(s), or nucleus (nuclei)

• (adjectival derivatives of body parts) testes, agyas, ajakos, arcos, artériás, bajszos/bajuszos, béles/beles, bokás, bordás, bőrös, bundás, combos, csontos, csőrös, derekas, emlős, eres, farkas, fejes, fenekes, fogas, füles, gerinces, gyapjas, gyomros, hajas, hájas, hasas, hátas, homlokos, húsos, ideges, inas, izmos, karos, kebles, körmös, kezes, lábas/lábos, májas, melles, nyakas, nyálas, nyelves, orros, patás, pikkelyes, pocakos, pofás, porcos, ráncos, sarkos, szájas, szakállas, szárnyas, szarvas, szemölcsös, szemöldökös, szemes, szerves, szíves, szőrös, talpas, tenyeres, térdes, tollas, torkos, tüdős, ujjas, vállas, vénás, véres; (of plants) ágas, gyökeres, héjas, leveles, lombos, magos, száras, virágos

magos (comparative magosabb, superlative legmagosabb)

1. (dialectal) alternative form of magas (“high, tall”)

• (of or with seeds/cores): magos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• ([dialectal] high, tall): magos in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.

magōs

1. accusative plural of magus

magos

1. masculine plural of mago

magos

1. masculine plural of mago

magos m pl

1. plural of mago