szilfa

Hungarian

Etymology

szil (“elm”) +‎ fa (“tree”)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsilfɒ]
  • Hyphenation: szil‧fa

Noun

szilfa (plural szilfák)

  1. elm tree, elm (a tree of the genus Ulmus)
  2. elm (wood from an elm tree)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szilfa szilfák
accusative szilfát szilfákat
dative szilfának szilfáknak
instrumental szilfával szilfákkal
causal-final szilfáért szilfákért
translative szilfává szilfákká
terminative szilfáig szilfákig
essive-formal szilfaként szilfákként
essive-modal — —
inessive szilfában szilfákban
superessive szilfán szilfákon
adessive szilfánál szilfáknál
illative szilfába szilfákba
sublative szilfára szilfákra
allative szilfához szilfákhoz
elative szilfából szilfákból
delative szilfáról szilfákról
ablative szilfától szilfáktól
non-attributive
possessive – singular 		szilfáé szilfáké
non-attributive
possessive – plural 		szilfáéi szilfákéi
Possessive forms of szilfa
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szilfám szilfáim
2nd person sing. szilfád szilfáid
3rd person sing. szilfája szilfái
1st person plural szilfánk szilfáink
2nd person plural szilfátok szilfáitok
3rd person plural szilfájuk szilfáik

Adjective

szilfa (not comparable)

  1. elmen (made from the wood of the elm tree)

Further reading

  • szilfa in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.